Szeifert Judit: Soutine által szabadon

SZEIFERT JUDIT
Soutine által szabadon
Szikszai Károly
Soutine-átiratai
Galéria IX, Budapest, 2008. X. 18–X. 30.
A kortárs (magyar) képző- és iparművészetben, valamint az irodalom és a zene területén is széles körben megfigyelhető, hogy az alkotók művészeti példáért, illetve inspirációért a múltba nyúlnak vissza. A radikális archaizmus1 fogalomkörébe sorolható alkotói attitűd jellemzi a kortárs művészet több alkotóját is. Ide sorolhatók azok a művészek, akik idézetszerűen használnak fel festészeti és műfaji módszereket, vagy régi művek (festmények, grafikák, illetve plasztikák) kompozíciós elemeit, képtárgyait. Ahogy arra Rudolf Wittkower is utalt, a művészet szüntelenül támaszkodik a tradíciókra, és a művészeknek joguk van az elődök műveinek másolásához.2
A művészettörténet egyik legeredetibb alkotójának számító Pablo Picasso is módszeresen használta fel és dolgozta át saját szájíze szerint egyes festő elődök műveit. Az 50-es évek második felében és a 60-as évek elején az idős (a hetvenes éveiben járó) mester parafrázis- és variációsorozatokat alkotott mindenek előtt Velázquez, Delacroix, Manet és David művei után.3 (Például Maria Margarita infánsnő Velázquez Las Meninasából, illetve Reggeli a szabadban Manet után).4 Picasso nem másolta ezeket a műveket, sokkal inkább versenyre kelt velük, így keze alatt az eredetiekkel stilárisan is disszonanciában álló alkotások születtek. Ezzel kapcsolatban Picasso így vallott: „Állandóan próbálkoznunk kell azzal, hogy a másikat utánozzuk. Aztán persze kiderül, hogy ez lehetetlen! Az ember szeretné. Meg is próbálja. De soha nem sikerül. És éppen abban a pillanatban, amikor mindent elrontott, végre magára talál.”5
Szikszai Károly számára a jelenleg bemutatott sorozatában Chaїm Soutine (1894-1943) litván származású francia festő heves ecsetvonásokkal festett képei, elsősorban viharos tájai és expresszív portréi jelentik az ihlető múltbeli forrást. Azonban képei nem parafrázisok, néhány esetben vannak csak felismerhető konkrét kompozíciós idézetek. Többségében inkább az önkiíró munkamódszer, a lendületes, gesztusszerű vonalvezetés utal Soutine-ra. Soutine viszonylag rövid munkássága során hátrahagyott festményeiből rengeteg 20. századi művész nyert inspirációt Francis Bacontől kezdve de Koonigen át a bécsi akcionistákig.
Szikszai művészettörténeti, festészeti hagyományt követ, az expresszív formaképzést és a belülről jövő késztetés szabad kiáramlását tekinti fontos művészeti előzményeknek. Ebbe a szellemi áramlatba kapcsolódik bele művei által, és erre a kapcsolatra utal konkrét mesterek és művek megidézésével. A Soutine-átiratok azonban túllépnek a pusztán formai, megfogalmazásbeli és technikai rokonságon. Szélfútta, kócolt vonalhalmokból felépített tájainak derengő fényei, atmoszférája idézik meg elsősorban Soutine szellemiségét. Szikszai főként Soutine francia kisvárosokban készült tájképeit dolgozza fel és át sorozatában. Akárcsak Soutine festményei, ezek a kompozíciók is nyugtalanok, zaklatottak. A föld megmozdul, a házak összedőlnek, megszűnik a vízszintes és a függőleges viszonyok hagyományos rendszere, minden megbolydul. Ugyanúgy belső tájképek ezek, mint Soutine vagy van Gogh erőteljes alkotásai, de alapvetően egy máshol és máskor élő, más temperamentumú művész kezétől származnak.
Az eltorzult perspektívákat gomolygó, fékezhetetlennek tűnő vonaláradat bontja ki. Szikszai műveit mozdulatrajzoknak is nevezhetnénk, hiszen a hullámzó, hömpölygő vonalak a művész csuklóból és könyökből induló gesztusait követik. Úgy érzem, hogy a jelenlegi képek mérete megakadályozza azt, hogy a vonalak lendülete továbbhaladjon. Nagyobb felületet követelnek maguknak, hogy az alkotó karmozdulatai teljesen kinyílhassanak, felszabadultan kitörjenek, akár egészen a vállból indulva. Nem lenne meglepő, ha nagyobb méretű képek irányába fejlődne tovább a sorozat.
Soutine képein minden fájdalmas és eltorzult, Szikszainál ezt a vészjósló hangulatot valamiféle megnyugtató gesztus egészíti ki, egyfajta feloldozást nyújtva. A dülöngélő házak, tájak nyugtalanítóak és bizonytalanná teszik a térbeli érzékelést, de leginkább álomszerű vízióként hatnak.
Soutine szintén a múlt művészetéből táplálkozott: a cézanne-i tájképfestés örökségből kiindulva vált az expresszionizmus kiemelkedő, meghatározó egyéniségévé. Állattetemeket ábrázoló kompozícióin pedig Rembrandt Mészárszékét idézi. Közvetlen barátja volt Picasso, Modigliani vagy Chagall, de Soutine mindig a saját útját kereste és járta. A művészet hagyományos realitásábrázolásától akart elszakadni anélkül, hogy az absztrakcióval vagy a konceptuális-analitikus módszerrel élt volna – csak belső hangjára és érzelmeire hallgatott. Szikszai Soutine-átiratai ezt az alkotói attitűdöt szintén közvetítik, hiszen művei a belső megtapasztalás, a lélek spontán kivetülései.
Szikszai Károly a tájakon kívül Soutine portréi közül dolgozott át néhányat. Soutine portréi a lehető legegyszerűbb kompozíciók. Frontális, eleinte félalakos, majd teljes figurát bemutató portrék – ebben az egyszerűségben rejlik drámai erejük. Alakjai nagyon emberiek és esendők. Szikszai átiratain a kiindulásul választott arcképek egyáltalán nem felismerhetők, szinte nem is látszanak, eltűnnek a vonalak sűrűjében.
Azonban Soutine amennyire újító volt stílusában, formavilágában, annyira hagyományhű maradt témaválasztásában. Az expresszív kifejezési módon túl ez a fanyar iróniával telített groteszk drámaiság a másik, amiért éppen Soutine művészetét választotta a gazdag művészettörténeti, festészeti hagyományból inspiráló példaként Szikszai. Hiszen az ő korábbi sorozatait (pl. Levelek Istennek; A tízparancsolat hiábavalósága, 2005) is ez a hangvétel és szemlélet jellemzi; művei az önkiíró mechanizmus révén létrejövő expresszivitással mutatnak rá a fájdalmakra, szenvedésekre és gyakran a társadalmi igazságtalanságokra.
Minden művésznél más és más a személyes indíttatás, amely alapján a művészeti tradíciók szinte végtelen sorából kiválasztják az ösztönző előképül szolgáló alkotókat vagy műveket. De a múltba tekintő attitűd mindenképpen ugyanazt sugallja. Az archaizáló szándékon túl a múltbeli értékek korszerűségére, örökérvényűségére utal. Szikszai Károly esetében a régebbi művészet elsősorban stimulánsként van jelen. Soutine alkotásai által rátalált saját valódi hangjára, így Soutine-átiratai izgalmas, eredeti Szikszai-művekként gazdagítják a (hazai) jelenkori művészet palettáját.
Jegyzetek
1 A „radikális archaizmus” elnevezést Szigeti Csaba: A hímfarkas bőre. A radikális archaizmus a kortárs magyar költészetben (Jelenkor Kiadó, Pécs, 1993) című könyvéből vettem át.
2 „A mérhetetlenül gazdag hagyományból a jelen csak azt emeli ki és eleveníti fel, ami ismerős csengésével megragadja. A művészek előjoga, hogy saját céljaik érdekében felhasználják az elmúlt korszakok alkotásait.” Rudolf és Margot Wittkower: Born under Saturn. The Character and Conduct of Artist. A Documented History from Antiquity to the French Revolution, 1963. magyarul: A Szaturnusz jegyében. A művész személyisége az ókortól a francia forradalomig, Osiris Kiadó, Bp., 1996. 383.
3 Christoph Zuschlag: Vom Kunstzitat zur Metakunst. Kunst über Kunst im 20. Jahrhundert. in: Wettstreit der Künste. Malerei und Skulptur von Dürer bis Daumier., kiáll. katalógus, szerk.: Andreas Büttner, Edition Minerva, Köln–München, 2002. 171–189. (Továbbiakban: Zuschlag 2002.)
S. G. Glassi: Picasso’s variation on the masters. Confrontations with the past, New York, 1996.
4 Zuschlag 2002. i.m. 175.
Maria Margarita infánsnő Velázquez Las Meninasából 1957, vászon, olaj, 100×81 cm, Museo Picasso, Barcelona. A Reggeli a szabadban Manet után sorozat 1959 és 1962 között keletkezett, 27 olajfestményből, kereken 150 rajzból, 3 linómetszetből, 18 szobormakettből és több kerámialapból áll. Az eredeti mű Manet: Reggeli a szabadban (1863, Musée d’Orsay, Párizs). Zuschlag részletesen elemzi az általam példaként megemlített, 1960. február 27-én készült olajképet.
5 Héléne Parmelin: Picasso sagt…, Kurt Desch, München, 1967. 86–87. Idézi Perneczky Géza: Picasso – Picasso után, Corvina, Bp., 1989. 166.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: